A személy- és vagyonőr jogi ismeretei

A vagyonvédelmi tevékenység jogi háttere

A magánbiztonsági tevékenységet végzők alkalmazási feltételei

A személy- és vagyonőr munkakör betöltésének feltételei:
– érvényes személy- és vagyonőr igazolvány
– büntetlen előélet
– egészségügyi szakmai alkalmasság
– a konkrét munkaterületre megkövetelt fizikai tulajdonság

A személy- és vagyonőr igazolvány megszerzésének feltételei a személy- és vagyonvédelemről szóló 2005. évi CXXXIII. törvény szerint:

A törvény hatálya alá tartozó tevékenységek személyes végzéséhez a rendőrség által kiadott igazolvány szükséges. Igazolványt – kérelmére – az a magyar állampolgár kaphat, aki
– nagykorú,
– cselekvőképes,
– meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.

Az igazolvány kiadását meg kell tagadni, ha a kérelmező a tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll. Kizáró okok:
– Cselekvőképességet kizáró, vagy korlátozó gondnokság.
– Foglalkozástól eltiltás.
– Büntetett előélet (meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt).

Ilyen bűncselekmények pl.: Emberölés, Testi sértés, Segítségnyújtás elmulasztása, Erőszakos közösülés,,Hivatalos személy elleni erőszak, Lopás, Sikkasztás, Csalás, Rablás, Zsarolás, Közveszély okozás, Terrorcselekmény, Visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, Visszaélés kábítószerrel, Tiltott állatviadal szervezése, Állatkínzás, Garázdaság, Önbíráskodás.

Nem végezhet személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, aki ellen:
– 2 évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás folyik, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.

Nem szükséges személy- és vagyonőr igazolvány az elektronikai vagyonvédelmi rendszer telepítésére, szerelésére irányuló hálózatépítéssel összefüggő segédmunkához – amennyiben jelen van a munkát irányító, személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkező személy.

A személy- és vagyonőr igazolvány 5 évig hatályos. A hatályossági idő alkalmanként további öt évre meghosszabbítható, ha a kiadás feltételei – azok ismételt vizsgálata alapján – fennállnak.

A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok

Alkalmazottként:
– közvetlenül a munkaadó saját vagyonának őrzésére munkavállalói szerződés alapján,
– vagy egy vagyonvédelmi cég alkalmazásában.

Ebben az esetben a munkavállalóra és a munkaadóra az alkalmazotti foglalkoztatásra vonatkozó munkajogi szabályok érvényesek.

Egyéni vállalkozóként
– közvetlenül a megbízóval kötött megbízói/vállalkozási szerződés alapján.
– vagy egy vagyonvédelmi cég alvállalkozójaként.

Az egyéni vállalkozás keretében történő munkavégzésre az egyéni vállalkozóról szóló 2009. évi CXV. törvény, illetve az alvállalkozóként történő foglalkoztatásra külön szabályokat megfogalmazó, a személy- és vagyonvédelmi tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény tartalmaz rendelkezéseket.

A személy- és vagyonvédelmi tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény ide vonatkozó rendelkezései:
• Személy- és vagyonvédelmi tevékenységet személyesen végző természetes személy ilyen szolgáltatást – egybefüggően – legfeljebb 24 óra időtartamban nyújthat.
• A fővállalkozó az általa folyamatosan foglalkoztatott alvállalkozó javára köteles balesetbiztosítást kötni.

Alapvető szakmai etikai, magatartási szabályok

A szakma etikai szabályait a személy- és vagyonvédelmi tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 57.§-tól a 60.§-ig tartalmazza. A szakmai etikai szabályok részletes kidolgozása a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) feladata.

Alapvető szakmai etikai szabályok a 2005. évi CXXXIII. törvény szellemében:

A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató természetes személy tevékenysége során olyan magatartást tanúsítson,
– amellyel nem sérti a szakma jó hírnevét,
– munkáltatója vagy a megbízó, illetve más személy személyhez fűződő jogait ne sértse.

A személy- és vagyonőrrel szemben elvárt alapvető magatartási szabályok:
– A személy- és vagyonőr legyen fegyelmezett, fellépése legyen határozott.
– Legyen udvarias, segítőkész, kerülje a durvaságot, a felesleges kényszert.
– Megjelenése legyen ápolt, öltözete legyen tiszta, vasalt és méretpontos.
– Rendelkezzen széleskörű szakmai ismeretekkel.
– Jogsértő cselekmények észlelése esetén szerezzen érvényt a törvényes rendelkezéseknek és tartsa be a szolgálai utasításban leírtakat.
– Szolgálat közben nem folytathat olyan tevékenységet, amely a szolgálat ellátásától a figyelmét elvonja.
– Szeszesitalt szolgálatban nem fogyaszthat, ittasan szolgálatba nem léphet.
– Szolgálaton kívül is tanúsítson olyan magatartást, amely nem csorbítja a személy- és vagyonőr szakma jó hírnevét.

Az adatkezelés szabályai

A 2005. évi CXXXIII. törvény hatálya alá tartozó személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy a szerződés teljesítése során:
• tudomására jutott és rögzített személyes adatokat
(képmás, hangfelvétel, név használat, információs önrendelkezés jog, személyi adatok, stb.)
• csak olyan felhasználási célból kezelhet, amely törvényben védett érdek biztosítására szolgál,
(a megbízó személyének és vagyonának őrzése a szerződés kereti között)
• csak olyan módon kezelhet, amely e célok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges
(legszükségesebb mértékben és időtartamban)
• és az információs önrendelkezési jog e cél elérésével arányos korlátozásával.
(megtekintheti, de nem töröltetheti a rögzített adatokat)

A vagyonőr az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt:
• a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között,
• a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából,
• az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti
• adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve
• törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések* betartásával készíthet, illetve kezelhet.

E tevékenysége során vagyonőrzési feladatokat ellátó személy adatkezelőnek minősül!

* Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében.

Az adatkezelés főbb szabályai

A vagyonőri tevékenységet végző személy a szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat
• a szerződés szerinti felhasználási cél (vagyonvédelem) teljesülését követően,
• ha az adat a szerződésben foglaltak teljesítéséhez már nem szükséges vagy arra alkalmatlan, a szükségtelenség vagy az alkalmatlanság megállapítását követően,
• legkésőbb a szerződés megszűnését követő 6 hónap elteltével köteles megsemmisíteni.

Az elektronikus megfigyelőrendszernek kép-, hang-, vagy kép- és hangrögzítést is lehetővé tevő formája akkor indokolható, ha:
• az emberi élet, testi épség,
• személyi szabadság védelme,
• a veszélyes anyagok őrzése,
• az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme, valamint
• vagyonvédelem érdekében szükséges,

továbbá a megbízás teljesítése során fennálló körülmények valószínűsítik, hogy
– a jogsértések észlelése,
– az elkövető tettenérése, illetve
– e jogsértő cselekmények megelőzése,
– azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, továbbá
– e technikai eszközök alkalmazása elengedhetetlenül szükséges mértékű, és
– az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával nem jár.

A rögzített adatok törlése:

• A tevékenységet végző személy köteles haladéktalanul törölni mindazon személy általa megismert és rögzített adatait, akik a szerződés szerinti ügyben nem érintettek.

• A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában meg kell semmisíteni, illetve törölni kell legfeljebb a rögzítéstől számított 3 munkanap elteltével.

• Az elektronikus beléptető rendszer működtetése során keletkezett adatokat rendszeres belépés esetén a belépésre való jogosultság megszűnésekor, de legkésőbb az adat keletkezésétől számított 6 hónap elteltével,
alkalmi belépés esetén a távozástól számított 24 óra elteltével meg kell semmisíteni.